*Fáj a tiltott szó*:

Fáj a szó, amit nem mondhatok el,
Szerelmünknek sajnos vége kell hogy legyen.
Szeretlek, ha még tiltod is,
De el kell hogy mondjam:
Szeretlek is, meg nem is!

*Szívemben szíved*:

Összetört a szívem, mert nem szerethetlek,
De megértelek, hisz te sem szeretsz engemet!
El kell hogy búcsúzzak, de tudd hogy még szeretlek!
His én téged szívembe:
Szívembe zártalak örökre!

*Repülnék vele*:

Oly boldog lennék, ha csak egy
Percig is, de beszélhetnék veled!
Oly boldog lennék, ha két percig
Érezhetnélek tégedet!
Érezhetnélek szívemben, s azon kívül
Odaát, oly boldog lennék,ha egy
Életig repülhetnék veled bárhová!

*Szívemben szíved örökre bezárt...*:

Szívemben idegenek dobognak,
Nemtudom mért, de oly boldogak!
Menekülni nem tudsz már...
...Hiszen szívemben szíved örökre bezárt!

*Némán szeretlek!*:

Nem merek veled beszélni!
Nem merlek szeretni! Szívem mégis
Hozzád húz, de eltávolodik oly váratlanul!
Felnyitod szemem, és szeretni kezdelek,
De beszélni még most sem merek veled!

*Mért?*:

Írtam neked levelet, de te nem írsz!
MÉRT?
Találkozom veled, de te nem beszélsz!
MÉRT?
Nem viszonzod szerelmem, de én szeretlek!
DE MÉRT?
Szeresselek?
DE MÉRT?
Vagy ne? -> De én még szeretlek, de már
Azt sem tudom: MÉRT?

*Elpirulás*:

Látom arcod tiszta és fehér,
Komoly és vigyorgó.
Közeledem hozzád, és Te kinyitod a szád,
Míg én elpirulva nézek Rád!
Mondod a szót, melyre én soha nem
Gondolok, de végül kimondod azt a
Szót. Elpirulva nézünk egymásra,
Mint két szerelmes rózsa hervadása.
Állunk ott a zöld mezőn, míg aztán
Egymásba ölelkezünk. Két szép arcunk
Fehérebbé válik, majd ajkunk végre
ÖSSZEZÁRUL!

*Hirtelen*:

"Addig élvezz velem minden
percet, ameddig csak lehet,-
de mindig tudd:
Bármelyik perben vége lehet!"

*Ábránd*:

Ábrándozol Rólam, mint én
te Rólad, de nem vagy itt
Velem, ezért rossz élni nélküled!
Szeretnék ottlenni, karjaidban
Átölelve, de ez mind csak egy
Remény, hisz mit mondtam az elején?
Á.B.R.Á.N.D.!

*Szenvedés*:

Szeretlek Téged, de megkell hogy értsem,
Szerelmünk nemtarthat se valóságban,
Sem pedig képzeletben! Fáj,
Hiszen még szeretlek, de felednem kell
Téged, ezért rájöttem, hiába is szenvedek érted!

*Percek*:

Egy percet vártam, de egy
Órának tűnt. Egy órán át
Beszélgettünk, de felért egy
Perccel. Egy perc alatt
Mondtam el mindazt, amit
Egy életen át megbántam
Benned, de még egy perc
Alatt csak annyit mondanék:
SZERETLEK NAGYON!

*Meghalt*:

Ha nem lehetek tied, kitépem
Szivemet! Ablakodba teszem virág
Helyett! Ha kinézel az ablakon,
Láthatod majd, hogy egy lány
Mennyire szeretett Tégeg! Képes volt
Meghalni Érted! CSAKIS ÉRTED!

*Jégszív*

Jéházak ajtaján
*Jégszivek* dobognak,
Jéghideg arcomon
Jégkönnyek csorognak.
Jéghideg szívemben
Jéghideg szerelmed
Jéghideg a tűz is,
Mert nem hiszed, hogy SZERETLEK!

*Kiűzve!*

Kiűzve az életből úgy, hogy még élsz...
Kűzve mások lelkéből úgy, hogy te még szereted!
Kiűzve a gondolatokból, hisz tudod, hogy a szived diktál....
Kiűzve nmindenhonnan, de tudod, hogy látható ember maradsz!

*Maradj velem!*

Maradj velem, mint a szivem...
Maradj velem, mint elöttem orromnak a levegő...
Maradj velem, mint szememnek a látomás....
Maradj velem, mint sivatagban az embernek a vize....
Maradj velem, mit két kezem, mert álltalad létezem, nélküled hiányos az életem!

*Higgyetek nekem!*

Várom az angyalt,
De csak a lelkem van jelen.
Kezét nyújtja a halál,
Félek, de vele megyek.

Már nem szólítalak,
Hiszen itt vagy velem.
Sok-sok régi barát,
Ők siratnak engem.

Hosszú volt az út, és
Gyáva voltam mindenre.
Eldobtam az életem, azt
Melyet nem kértem sohasem.

Ne sirass Anyám!
Hisz azt kérted boldog legyek,
Álomország ez, és boldog vagyok,
Nagyon kérlek, higgyetek nekem!

*Élet*

Az idő, mint homokóra...úgy pereg,
megszült Téged, de hamar elmúlnak a gyermekévek.
Ő nem öregszik, Ő az örök, kinek célja nincs,
és észre sem veszed, hogy a porból felemelt.

Már megtanultad, hogy itt élned, majd halnod kell,
és fáj a szív, ha tudod, hogy visszafelé nem mehetsz.
Haladni kell előre, és tanulni szeretni, feledni...
csalódások után újra felállni, és merni álmodozni.

Keresed a társad, kivel örökké együtt lehetsz,
kivel örökké gyermeki életet élhetsz.
Szeretni őt szívből, minden percben igazán,
harcolni érte, ha kell tűzön-vízen át.

Ölelni szorosan, és el nem engedni soha,
vele nevetni, játszani, és álmodozni.
Vele együtt változni, és változón szeretni,
mert nincs is szebb dolog, csak örökké szerelmesnek lenni.

Majd ha már az idő győzött feletted,
és tudod, hogy nincs tovább,
Kapcsold be az emlékeid, és nosztalgiázz!
Mosolyogva nézd végig filmed, mert a végén ott vár a boldog halál!

Lelked bolyong, még látod a világot,
de a homokóra nagyságát még így sem láthatod.
Csak érzed, hogy alig kaptál belőle homokot,
mégis mosolyogsz, mert tudod, csak az élet egy, mely tovább forog.